A globalizáció, a gazdasági és foglalkoztatási trendek, számítógépek, internet és a folyamatosan fejlődő infokommunikációs technológiák (ICT) mindenütt a világon megváltoztatták a szervezetek munkaállomását és munkafolyamatát. Ezek a változások lényeges hatással voltak a termelés és elosztás csatornáinak, csak úgy, mint a forrásoknak irányítására. Bár a fordító könyvekkel körülvett, magányosan elzárkózottságban dolgozó képe volt köztudatban évszázadokig, most a kortárs valóság mást diktál. Hasonlóan ahhoz a módhoz, ahogyan a szervezetek és az üzletek (azaz a fordítók ügyfelei) arra kényszerültek, hogy igazodjanak a változó körülményekhez, úgy kellett a fordítócégeknek és fordítóknak adaptálni szakmai eljárásaikat, hogy azok találkozzanak az ügyfelek különböző elvárásaival és igényeivel. Ez különösen igaz a technológia esetében. Egyszerű analógia módjára, amennyire az irodai programok és szoftverek foglalkoznak az alapvető igényekkel, melyek az irodai funkciókból és a működésből fakadnak, azaz kommunikációval és korreszpondenciával, szófeldolgozással, adatgyűjtéssel és visszakereséssel, webes közzététellel, kalkulációkkal és prezentációkkal, ugyanígy a fordító munkaállomások alkalmazásainak széles köre is összhangban van különféle folyamatokkal, melyek a fordítás specifikus munka elvégzéséhez szükségesek, ezeket úgy ismerjük  mint Fordításkörnyezeti Eszközök (TEnT) vagy Számítógéppel Támogatott Fordítóeszközök (CAT). Ezek a specializált eszközök és technológiák lehetővé teszik a fordító számára, hogy lekérdezzen és visszakeressen adatokat a kifejezés, szókapcsolat és szegmens szintjén a terminológiai adatbázisok, konkordancia programok  és fordítási memóriák segítségével. Funkciókat kínálnak a fordítók számára az illeszkedések létrehozásához, ahhoz, hogy utánanézzek a korábban fordított tartalomnak, korpusznak és párhuzamos dokumentációnak, illetve elektronikusan formázott szövegeket kezeljenek, miközben megőrzik a kódokat és a címkéket. Támogatják a fordítókat a magas minőségű professzionális munka ellátásában a nehéz terhelés, gyors átfutási idők és a különféle, gyakran összetett fájl formátumok ellenére.

A HT, CAT, MT, MAHT és HAMT gyakran használt rövidítések a hivatásos fordításban, melyek az emberi fordítást, számítógép által támogatott fordítást, gépi fordítást, gép által támogatott emberi fordítást és az ember által támogatott gépi fordítást jelentik. Az emberi vagy gépi beavatkozás különböző skáláira utalnak az egyik oldalról a kizárólagos emberi fordítással, a másik oldalról a kizárólagos gépi fordítással határolt fordítástechnológiai kontinuumban. A MAHT (mely magában foglalja a CAT-et és TEnT-et) arra utal, hogy a fordítók számítógépes programokat használnak, melyek segítik őket a fordítási folyamat során, míg a HAMT az emberi fordítók gép által fordított szövegbe való beavatkozását takarja, például az utószerkesztést. Az idők során a fordítói munkaállomások fokozatosan átalakultak helyi hálózatba kapcsolt vagy webes “fordítói munkaterekké”, melyeken specializált eszközök és technológiák érhetőek el és oszthatóak meg. Ezek az eszközök és technológiák kombinálhatóak más kisebb programokkal és alkalmazásokkal, melyek hasznosnak bizonyulnak a fordítók számára, például szószámlálókkal, átalakító programokkal és tartalomkivonatoló eszközökkel. Akár jogvédettek, nyílt forráskódúak vagy keresőmotor alapúak, mint a Google, a fordítási környezet eszközei és technológiái folyamatosan funkciókat integrálnak a sokféle kontextusból, melyeket összekapcsolnak: a projektmenedzsmentből, többnyelvű asztali kiadványszerkesztésből vagy weboldalszerkesztésből, szoftverek, weboldalak, játékok és mobil alkalmazások honosításából és az automatikus (gépi) fordításból. Az olyan hangtechnológiák, mint a digitális diktálás és hangfelismerés hasonlóképp egyre népszerűbbek.

Irodalomjegyzék:

Baker, Mona and Gabriela Saldanha (eds), Routledge Encyclopedia of Translation Studies. 2nd Edition, London / New York: Routledge, 2009.

Bowker, Lynne (2002), Computer-Aided Translation Technology. A Practical Introduction, Ottawa: University of Ottawa Press.

Esselink, Bert (2000), A Practical Guide to Localization, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing.

Gambier, Yves and Luc Van Doorslaer (eds), Handbook of Translation Studies. Vol. 1, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2010. Also online.

Hutchins, John, "The Origins of the Translator's Workstation", in Machine Translation, vol.13, no.4 (1998), p. 287-307. Online.

Ishida, Toru (ed), Culture and Computing. Computing and Communication for Crosscultural Interaction, Berlin / Heidelberg: Springer-Verlag, 2010.

Malmkjær, Kirsten and Kevin Windle (eds), The Oxford Handbook of Translation Studies, Oxford: Oxford University Press, 2011.

Quah, C. K. (2006), Translation and Technology, Basingstoke: Palgrave Macmillan.

Somers, Harold (ed), Computers and Translation: A Translator's Guide, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing, 2003. Online excerpts.

Zetzsche, Jost, TranslatorsTraining website.