A honosítás jelei szó szerint mindenhol jelen vannak, ahogyan a kortárs technológiák átalakítják a napi szakmai, személyes és szociális életünket az egész világon, még akkor is, ha mindenütt előfordulnak és transzparensek. Például az ATM hálózatok, mobiltelefonok, légitársaságok globális szinten mind nyújtanak szolgáltatásokat honosított alkalmazásokon keresztül. A növekvő videó- és online játék szektor jövedelme világszerte továbbra is a játékhonosításon alapul. A MS Office és Windows legújabb verzióit jelenleg 96 nyelven honosították. Az 500 millió aktív felhasználóval rendelkező Facebook közösségi háló oldalát 300 000 önkéntes felhasználó támogatásával legalább 70 nyelvre honosították. 2011 februárjában a Twitter elindította a Twitter Fordító Központot a fordítás crowdsource-olására (csoportos ötletelés) többféle nyelven. Az online enciklopédia, a Wikipédia több mint 200 nyelven elérhető. Az internet többnyelvűségéről szóló statisztikák megdöbbentőek. A világháló internethasználata 2000 és 2010 között 444,8%-ra nőtt, olyan specifikus arányokkal, mint Afrikában 2,357%, Közép-Keleten 1,825% és Latin-Amerikában/Karib-szigeteken 1,032%. A Google, melyet a világ legelterjedtebb keresőjeként rangsorolhatunk, a keresőfelületét jelenleg legalább 100 nyelven honosította. A Google felismerve a fordítás és a honosítás jelentőségét a mai világban online Fordító Eszköztárat és Google Fordítót fejlesztett ki, hogy támogassa a felhasználókat a többnyelvű kommunikációban.

Technikai értelemben a “honosítás” egyaránt utal a digitális tartalom nyelvi, kulturális és technikai adaptációjának sajátos feladataira, és a szakmai ágazatra általában, amely négy fő egymást részben átfedő szakterületet ölel fel, ezek a globalizáció, internacionalizáció, lokalizáció és fordítás, vagy röviden GILT. A G11N kereskedelmi előírásokat és jogi kényszereket ír elő a digitális tartalom alapú termék vagy szolgáltatás származási országon kívüli elindítását illetően. Az I18N készíti el ezt a digitális tartalmat úgy, hogy először elválasztja a programkódjától annak érdekében, hogy elkerülje azt, hogy később újra kelljen tervezni a forrásprogramot, aztán a későbbi fordítást megkönnyítendő a forrástartalmat a szabályozott nyelvre írja át.  Az  L10N eljárások a nyelvi, kulturális és technikai adaptáció minden oldalát kivitelezik, aminek a T9N kritikus része. Az 1980-as évekbeli létrejötte óta a honosítás iparága négy fő fázison ment keresztül, ezek a szoftverek, weboldalak, játékok és mobil alkalmazások honosítása. Míg a korai honosítási projektek többnyire a szabadalmaztatási és vállalati területekre korlátozódtak, ma már ugyanúgy megjelennek a kormányzati, nyílt forrású, nonprofit és humanitárius kezdeményezésekben.

A honosítást tipikusan projektvezetők irányítják, akik abszolút nélkülözhetetlenek a honosítási projekt sikerességéhez. Felelősek a kliens hozzáférés kapcsolatokért és az (általában külsős) társakból álló projektspecifikus csapat koordinálásáért: programozók, asztali kiadványszerkesztők, weboldal dizájnerek, honosítási mérnökök, terminológus menedzserek, fordítók, szerkesztők és minőségellenőrök. A honosítási mérnökök fontos technikai szerepet játszanak. Automatizálják a műveleteket, ha lehetséges, és javítják vagy módosítják a kódokat, hogy hozzáillesszék a különböző a karakterkódolásokat és formátumváltozatokat (mint a pénznem, dátum, számok) a különböző nyelvekhez és kultúrákhoz. A technológia döntő tényező. A számítógéppel támogatott fordítás (CAT), honosítás és gépi fordítás (MT) eszközöket, ahogyan a projektmenedzsment és nyomkövető alkalmazásokat a honosítási projektek különböző fokozatain használják. A honosítási szakma világa továbbra is egyenletesen fejlődik a technológiák megjelenésének iramában, szembesülve azzal, hogy a (szóbeli vagy írásbeli) digitális tartalmak a lefordított új formájukban való kezeléséhez és elkészítéséhez szükséges a sztenderdek, új eszközök és szakértelem folyamatos fejlesztése. Ahogy egyre több nyelv és kultúra képviselteti magát online, honosítási trendek jelennek meg. A crowdsourcing (csoportos ötletelés) és az önkéntes fordítás a szakmai ágazat, akadémikusok és a think-tank szervezetek érdeklődésének középpontjában áll. Végül a Multilingual folyóirat a globalizáció, internacionalizáció, lokalizáció és fordítási technológiák egyik legfőbb szakmai forrásaként szolgál 1987 óta.

Irodalomjegyzék:

Chandler, Heather M. (2004), The Game Localization Handbook, Florence, KY (U.S.): Charles River Media.

Chandler, Heather Maxwell and Stephanie O'Malley Deming (2011), The Game Localization Handbook, 2nd Edition, Burlington, MA (U.S.): Jones & Bartlett Learning.

Dunne, Keiran J. (ed), Perspectives on Localization. ATA Scholarly Monograph Series XIII, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2006.

Dunne, Keiran J. and Elena S. Dunne (eds), Translation and Localization Project Management: The art of the possible. ATA Scholarly Monograph Series XVI, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2011.

Esselink, Bert (2000), A Practical Guide to Localization, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

Gambier, Yves and Luc Van Doorslaer (eds), Handbook of Translation Studies. Vol. 1, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2010. Also online.

Localization World -- yearly conferences in Europe and in the Americas.

Pym, Anthony (2004), The moving text: localization, translation, and distribution, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

Quah, C. K. (2006), Translation and Technology, Basingstoke: Palgrave Macmillan.

Schäler, Reinhard (ed), Localisation Focus. The International Journal of Localisation. Special CNGL Edition, 8 (1), Limerick: Localisation Research Centre, 2009.

Souphavanh, Anousak & Theppitak Karoonboonyanan, Free/Open Source Software "Localization", available at Wikibooks.