A hivatásos tolmács profilja sok különböző képességet és adottságot foglal magába. Ahogyan a fordítók és terminológiai szakértők, a tolmácsok is széleskörű igényekre felelnek nagyon változatos környezetekben. Történetileg a tolmácsolás az üzletben és kereskedelemben, diplomáciában, katonai helyzetekben, bíróságokon, médiában, kormányzatban, bevándorlási szolgáltatásokban, nemzetközi szervezetekben, valamint oktatási és egészségügyi intézményekben fordult elő. A szóbeli és írott nyelvekben egyaránt történik tolmácsolás (“szóbeli fordítás”). Általában konszekutívan (a forrásnyelven elmondottak után) vagy szimultán (a forrásnyelvvel egy időben) gyakorolják. Egy másik gyakorlat, a “lapról tolmácsolás” megköveteli a tolmácstól, hogy szóban lefordítson egy írott szöveget az első látásra olvasott szöveg alapján. A “suttogó tolmácsolás” arra utal, amikor a tolmács halk hangerővel szoros közelségben egy vagy két ember számára fordít.

A tolmácsolás egy erősen összetett kommunikációs aktus. Kiváló kognitív és információfeldolgozási képességeket, memóriát és kitűnő nyelvi képességeket igényel a forrás- és célnyelvben egyaránt. A tolmácsoknak gyakran csak egyszer van lehetőségük arra, hogy meghallgassanak egy megnyilatkozást, és azonnal vagy egyidejűleg egy másik nyelven visszaadják. Ugyanennyire fontos a tolmács azon képessége, hogy megértse a nem verbális célzásokat és a kulturálisan meghatározott viselkedést a kommunikáció teljes sikere érdekében. A tolmács mediátornak tekinthető abban az értelemben, hogy az interakcióban közvetlenül közbenjár kizárólag azért, hogy megvalósuljon a kommunikatív megértés a felek között. Ugyanakkor a tolmácsok tudatában vannak annak a ténynek, hogy másokat képviselnek, azaz az egyéneket és/vagy intézményeket, melyeknek dolgoznak. A tolmácsolás általában kiváló jegyzetelési képességeket és alapos ismereteket követel a speciális terminológia terén, ahogyan kulturális érzékenységet és az etika iránti szakmai elkötelezettséget.

Elsősorban a konferenciatolmácsolás terén léteznek hivatalos oktatási és képzési programok. A világ sok területén még mindig hiány van a közösségi tolmácsolásról szóló képzési programokban és pedagógiai anyagokban. A legkorábbi tolmácsiskolák Európában a XX. század első felében bukkantak fel Mannheimban, Heidelbergben, Genfben és Bécsben, és segítettek felkészíteni a tolmácsokat a Nürnbergi perre (1945-1946), valamint később az Egyesült Nemzetek számára. Etikai kódexeket és szakmai sztenderdeket hoztak létre és népszerűsítettek, különösen a Konferenciatolmácsok Nemzetközi Egyesülete (AIIC). Néhány országban és szervezetben létezik vizsga és tanúsítvány, különösen a jogi és orvosi tolmácsolást illetően. A tolmácsok cégen belül is dolgozhatnak, de leggyakrabban egyéni vállalkozóként nyújtanak szolgáltatásokat.

Irodalomjegyzék:

Angelelli, Claudia (2004), Medical Interpreting and cross-cultural communication, Cambridge: Cambridge University Press.

European Commission, Directorate-General Interpretation, "What is conference interpreting?". Available online in English, Portuguese, French, Spanish, German, Hungarian, Italian, Czech and other languages. See also "Interpreting for Europe...into English" on YouTube.

Gaiba, Francesca (1998), The Origins of Simultaneous Interpretation: The Nuremberg Trial, Ottawa: University of Ottawa Press.

Hale, Sandra Beatriz (2007), Community Interpreting, Hampshire / New York: Palgrave Macmillan.

Pöchhacker, Franz (2004), Introducing Interpreting Studies, London / New York: Routledge.

Russel, Debra and Sandra Hale (eds), Interpreting in Legal Settings, Studies in Interpretation Series, Washington D.C.: Gallaudet University Press, 2008.