A II. Világháború utáni korszak szemtanúja volt – morálisan és jogilag – az emberiség ellen elkövetett bűnök, tömeges erőszak és számos, emberek közösségeit szerte a bolygón kizsákmányoló, diszkrimináló és üldöző tettek megjelölésére vonatkozó kifejezések szaporodásának. Az "etnikai tisztogatás" kifejezést legnagyobb valószínűséggel a modern korban először az 1980-as években használták, a korábbi Jugoszláviában elkövetett erőszakra vonatkozóan. Gyakran gyökerezik a nemkívánatosnak vagy nem odatartozónak ítéltek elleni tömeges diszkrimináció politikáiban vagy tetteiben, az etnikai tisztogatás leginkább a közösségek szándékos etnikai, faji vagy vallás alapú eltávolításában fejeződik ki. A népirtás kifejezés olyan politikákra és tettekre vonatkozik, melyek egy közösség kulturális identitásának megsemmisítésére irányulnak. Ezek a típusú politikák és akciók végsősorban jelentős migrációs hullámokhoz vezettek azon egyének, családok, közösségek által, akiknek el kellett menekülniük a megfélemlítés, zaklatás, erőszak, nemi erőszak, kínzás és gyilkosságok elől. 2010-ben a UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság) becslése szerint világszerte hozzávetőleg 43 millió migráns menekült, menedékjogot kérő, lakóhelyét elhagyni kényszerült és hontalan volt. A Raphael Lemkin által 1943-ban alkotott "fajirtás" kifejezés sajátos közösségek elleni politikákra és tettekre vonatkozik, mely megsemmisítésüket vagy kiirtásukat célozza. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése 1948-ban hivatalosan átvette.

A porrajmos vagy romani (roma és szinti) fajirtás története, melyet a legutóbbi időkig a nyilvánosság és a legtöbb tudós elhanyagolt, elmondja, hogy etnikai hovatartozásuk következtében hogyan semmisítettek meg 500 000-1 000 000 roma embert, beleértve egy cseh roma néven ismert teljes dialektust beszélő közösséget. Először Donald Kenrick és Ian Hancock akadémiai tudós dokumentálta a legrészletesebben a fajirtást, majd fokozatosan elismerték mások, beleértve az Egyesült Nemzeteket, különféle fajirtás elleni nemzetközi szervezeteket (?), az Egyesület Államok Holokauszt Emlékmúzeumát  és akadémiai intézményeket. A 80-as évek végén Gabrielle Trynauer kutató vallomásokat gyűjtött össze túlélőktől és családjuktól, és közreműködött az első átfogó a romani fajirtásról szóló angol nyelvű bibliográfiák egyikében. Hasonlóképp az 1990-es évek elején Paul Polansky a Lety koncentrációs táborról, egy romákat internáló táborról gyűjtött vallomásokat és történelmi dokumentációt,  ami kiállításoknak és egy dokumentumfilmnek is tárgya volt. A más táborokról való adatgyűjtés folyamatban van. Még ha általában nagyrészt hiányzik is az európai oktatási tantervekből, a romani fajirtást lassan kezdik elismerni a romani szervezetek, valamint olyan szövetségek és jogi személyek ösztönzésére mint az Európa Tanács és a FNASAT Franciaországban. Az Emlékezés Nemzetközi Roma Napját a Roma Nemzeti Kongresszus és a Nemzetközi Roma Szövetség vezette be 2009-ben. A romani közösség a hivatalos Holokauszt Emléknapon elsőként Németországban 2011-ben jelent meg hivatalos díszvendégként. Bár a nácik általi romani fajirtásra hivatkozva más kifejezéseket is használtak, a porrajmos (“elpusztítás”) és samudaripen („mindenki halála”) szavak a leggyakoribbak.

A fordítástudományi kutatás sokféle módját kutatta annak, ahogyan hagyományosan a fordítók és tolmácsok különféle erőszakos, konfliktusos, háborús szituációkban tanúskodtak és közvetítettek. A fordítók és tolmácsok nem csupán a nyelvi és kulturális különbségeket egyeztetik; ők maguk is a konfliktus részeivé válnak, ami arra kényszeríti a fordítókat és ugyanúgy a kutatókat, hogy a semlegesség és objektivitás szándéka ellenére a pozicionálásra, értékekre, érzelmekre és etikákra reflektáljanak. Ugyanezen az alapon néhány esetben, különösen a mi globalizált időnkben, a fordítók és tolmácsok lehetnek a kizárólagos közvetítők, akik által a diszkriminációról, üldözésről és emberiség elleni bűnökről szóló beszámolók a nemzetközi nyilvánosságban napvilágra kerülnek. Ahogyan azt Daoud Hari könyve, A fordító bemutatja, a fordító vagy tolmács néhány esetben kritikus szerepet játszik a „történetből való kilépésben” és közreműködése által a szituáció tudatosításban, azaz „lefordításában”, annak érdekében, hogy a kormányok, humanitárius szervezetek és a nagyvilág megérthesse, és ennek következtében mozgósíthasson.

Irodalomjegyzék:

Asséo, Henriette, Idit Bloch & Juliette Jourdan, Mémoires Tsiganes, l'autre génocide, KUIV PRODUCTIONS (produit par Mark Edwards et Marie-Hélène Ranc).

Council of Europe, "Genocide of the Roma--Teaching Roma Genocide", available online in English and in French.

Fédération Nationale des Associations Solidaires d'Action avec les Tsiganes et les Gens du voyage (FNASAT), "Une mémoire française. Les Tsiganes pendant la Seconde Guerre mondiale, 1939-1946". Available online.

Hancock, Ian, "The Pariah Syndrome. German Treatment of Gypsies in the 20th Century," The Pariah Syndrome available online.

Hancock, Ian, "On the interpretation of a word: Porrajmos as Holocaust", RADOC. Available online.

International Organization for Migration (IOM) website online.

Kenrick, Donald (2009), "Victims of Nazi Persecution (Roma and Sinti)", Speak Up, Speak Out. Online and podcast.

Lukunka, Barbra (2007), "Ethnocide", Online Encyclopedia of Mass violence, modified 2008. Available online.

Marsh, Adrian (2009), "The Mechanics of Marginalisation; the Gypsies and genocide, 1900–2009 (O Baro Parrajmos). The history of Anna Maria “Settela”Steinbach." Available online.

Montreal Institute for Genocide and Human Rights Studies (MIGS), "Gypsies (Sinti and Roma) website online.

Naimark, Norman (2007), "Ethnic Cleansing", Online Encyclopedia of Mass Violence, modified 2009. Available online.

PATRIN, "The Holocaust. O Porrajmos." Available online.

Prevent Genocide International website online. "Genocide of Roma-Sinti" online.

ROMBASE, "'Czech' Roma", University of Graz, Austria. Available online.

Teleki, László, "The Fate of the Roma during the Holocaust: The Untold Story", Discussion Paper Series, The Holocaust and the United Nations Outreach Programme. Available online.

Tyrnauer, Gabrielle (1989), Gypsies and the Holocaust: A Bibliography and Introductory Essay. Bibliography Series No. 2. Interuniversity Centre for European Studies, Montreal Institute for Genocide Studies. Montreal Canada. Available online.

United Nations General Assembly website online.

United Nations High Commissioner for Refugees (UNHCR) website online.

United States Holocaust Memorial Museum, "Genocide of European Roma (Gypsies), 1939-1945", Holocaust Encyclopedia. Available online.

Wikipedia, "Ethnic Cleansing", "Lety Concentration Camp", "Porajmos", accessed on Oct 2, 2011.