|
A romani kultúra fordításban
|
A romani kultúra kifejezésmódja olyan dinamikus és változatos, mint az a sok ember, akiket magába foglal. A szóbeli hagyományok egy eleven történetmondó kultúrát tartanak fenn. Az olyan szent szövegek mint a Biblia romani nyelven olvashatók. A romani művészek közreműködtek az előadó- és vizuális művészetekben, ahogyan az irodalomban, illetve sok más módon és nyelven.
|
A paramiči kalderaš romani szó “történetet”, “legendát” vagy “mesét” jelent. A szájhagyomány történetei és meséi jelentik azt a dinamikus alapot, melyen történetileg több romani kulturális kifejezésmód alapul, minden dialektusban szerte a világon. Ezen történetek közül sok feljegyzésre került, és néhányat lefordítottak.
A Biblia romani nyelvre fordítása a bibliafordítás és szövegmagyarázat szilárd, több évszázados hagyományába olvad bele. Sok romani az istentisztelet római katolikus vagy pünkösdi formáit vette fel; mások az ortodox keresztény vagy muszlim hitet gyakorolják.
Történetileg a romani zenei tradíciók világszerte fontos hatással voltak a nemzeti zenére és különféle típusok és műfajuk zeneszerzőire, zenészeire, előadóira: mánus (manuš) dzsesszre, flamencóra, népzenére, klasszikus zenére, rézfúvósokra, lakodalmas zenére, ahogyan a popra és rockra is.
Bár a bábszínháznak régebbi hagyományai vannak a romani családokban és közösségekben, a modern romani színházi előadások és dráma produkciók, beleértve a musicaleket, Oroszországból (1931), Macedóniából (1970) és Szlovákiából (1992), valamint más kelet-európai országokból erednek.
A romani életet és kultúrát ábrázoló filmművészeti alkotások döntő többsége nem romani. A nemzetközileg leginkább ismert romani filmkészítő Tony Gatlif. Mindamellett a dokumentumfilmek produkciója egyre növekvő terület, romani tudósok, aktivisták és közösségek jelentős közreműködésével.
A romani irodalmi kifejezés gyakran találta meg a hangját a költészetben, novellákban, színdarabokban és néhány regényben. A műveket a romani írók nemzeti nyelvén, romani dialektusokban vagy fordításban adták ki. Az egyik legtermékenyebb romani regényíró Matéo Maximoff (Franciaország).
Néhány kortárs romani művész, mint például Katarzyna Pollok (Ukrajna/Lengyelország), Ceija Stojka (Ausztria), Gabi Jimenez (Franciaország) and Szentandrássy István (Magyarország), olyan művészeti alkotásokat hoz létre, melyek a a világ művészetének részeként a romani identitás egyedi történeti komplexitásaira és megosztott tapasztalataira reflektálnak.
Egyértelműen a közösségi weboldalak alkotják a teret, melyben sok fiatal és aktív, a technológiákhoz hozzáféréssel rendelkező romani kommunikálja tapasztalatait, identitását, kollektív történelmét, a romani dialektusokra/ról, nemzeti nyelvekre/ről és gyakran angolra/ról lefordítva.