Egy sztenderd nyelv a nyelv változatai közül az egyik különleges státuszát feltételezi. Széles körben előírt az oktatás és szótárak, nyelvtankönyvek és kiadványok által. Gyakran kapcsolódik össze a társadalmi vagy politikai presztízzsel. A világ sok nyelve esetében tipikusan a modern nemzetállamok létrehozása ruház fel hivatalos státusszal és elismeréssel egy vagy több nemzeti határokon belül létező nyelvet. Azok a nyelvek aztán sztenderddé válnak a kormány jóváhagyása, intézményi előírások és oktatási tanterv által. Azonban a romani nyelven beszélők a világ sok különböző országában és régiójában élnek, és nincs független területük vagy nemzetállamuk, amely együttesen gondoskodna az infrastruktúráról és szándékról a pénzügyi, jogi és politikai támogatáshoz nyelvük és kultúrájuk számára. Néhányan támogatják a nyelv "területnélküliként" való besorolását és támogatását, például a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája és a A Roma Nép Alapító Okirata az Európai Unióban. Mások a nemzetközi és helyi romani egyesületek és szervezetek megállapodásai által halmoznak fel támogatást. A romani sztenderdizálása ennélfogva különbözőképpen, különböző feltételek között történik. Kodifikációs, normalizációs, sztenderdizációs folyamatok, a nyelvtervezés szokásos kezdeményezéseinek részei még folyamatban vannak. Ugyanakkor a gyakorlatban a dialektust beszélők egymással úgy kommunikálnak, hogy azt hitelesítik és hozzáigazítják a különféle nyelvi és szituációs kontextusokhoz és feltételekhez, néha más nyelvek repertoárján keresztül.

Vannak különleges kihívások a romani nyelvtan, szókészlet és írásrendszer szabványosításával kapcsolatban, melyek mindegyike befolyásolja egy sztenderd nyelv kialakulását. Ezeknek a kihívásoknak a gyökere a történelemben lelhető fel. A történeti nyelvészek tényszerűen megállapították, hogy a romani egy több mint 1000 éves nyelv. A romani emberek közös nyelvi, kulturális örökségen osztoznak, de olyanon, mely az idők során jelentősen diverzifikálódott a más népekkel való érintkezés során. Majdnem 80 dialektusban található egy 700-900 lexikai elemből álló, közös indiai és pre-európai eredetű mag. A legnagyobb szókincsbeli változatosságot a dialektusok között az Európába vándorlás (XIV-XV. század) kezdetét követően szerzett lexikai elemek között találjuk. A nem romani nyelvekkel való érintkezés mértékétől függően ezek a lexikai elemek a különböző dialektusok között néha kölcsönösen érthetetlenek lehetnek. Néhány modern kezdeményezés az ősi indiai nyelveken alapuló új terminológia alkotását támogatja. Mások megkísérlik a lokális dialektusok tágabb regionális csoportosítását, például a Balkánon használtak. Megint mások egy fő dialektusra építenek mint a kalderaš, és gyakran az angol nyelvű szókészletben gyökerező nemzetközi szókincset egyesítenek. Egy sztenderd ábécé elfogadása kihívás részben annak a ténynek köszönhetően, hogy a romani közösségek a bolygón mindenütt természetes módon a lokális régiójuk belső ábécéjét és írását használják, ezt használják fonetikus átírásra. Jelenleg sok tanult romani ember kommunikál, ír e-maileket, vesz részt online fórumokon, a latin ábécén alapuló helyesíráson keresztül, sok esetben a globális angol által befolyásolva. Mások Courthiade egységesítő modelljét alkalmazzák a gyakorlatban, mely a fő dialektikusváltozatok összeillesztésére törekszik egy “meta-fonológiai” ábécé révén.

Irodalomjegyzék:

Courthiade, Marcel and Alain Reyniers (eds), "Langue et culture: approche linguistique", Études tsiganes, Vol. 2, No. 22, Paris: Études tsiganes, 2005.

Hancock, Ian (1995), A Handbook of Vlax Romani, Columbus: Slavica Publishers, Inc.

Hancock, Ian, "Issues in the Standardization of the Romani Language: An overview and some recommendations", RADOC, retrieved on 4 Sept 2011 at http://www.radoc.net/radoc.php?doc=art_c_language_recommendations&lang=en&articles=true

Hancock, Ian, "Language Corpus and Language Politics: The Case of the Standardization of Romani", RADOC, retrieved on 4 Sept 2011 at http://www.radoc.net/radoc.php?doc=art_c_language_standardization&lang=en&articles=true

Karanth, Dileep (ed), Danger! Educated Gypsy. Selected Essays. Ian Hancock, Hertfordshire: University of Hertfordshire Press, 2010.

Matras, Yaron (2002), Romani. A Linguistic Introduction, Cambridge: Cambridge University Press.